Sokat. Nagyon jó!!! Egyedül mehetek már az utcán is, ahol nem járnak autók. Mami szerint azokkal még nem boldogulok. Szerintem én vagyok a kisebb, nekik kellene rám figyelniük. Én nem érek rá szaglászás közben.
Nem megyek el messzire Mamitól, mert ő megvéd a nagy kutyáktól. Ha jön egy, akkor odaszaladok hozzá...és ha látom, hogy nem bántanak, akkor hagyom csak ott. Elveszni sem fogok, mert mindig a nyomába járok, nehogy még a végén ő vesszen el.
Kész lett a bilétám is.Olyan mint Leedsben volt, csak kisebb, a Mami telefonszáma és a nevem van rajta. 2 nap helyett egy hónap és két napig tartott, amíg megkaptam, fele akkora mint a régi és kétszer annyiba került. ...és akkor mi van? Mami szokta mesélni és nevet...azt szeretem, ha nevet...
Voltunk ügyet is intézni. Ott jó volt...szeretnek. Az egyik néninek van a Roxija, aki fajtárs és ő sem bánt. Most nem volt dolgozni...lefeküdtem és megvártam, amíg Mami készen lett.
Aztán voltunk nekem kajáért. Ott meg egy félelmetes piros macska őrzi a töpörtyűt....neki persze szabad belőle lopni??...nem baj, nekem meg adni szokott Éva néni és nem zavar el, mint Tigrist.
Tegnap a legjobb az volt, hogy meglátogattuk Bobbyt. Ő egy olyan fiú, aki már elég öreg ahhoz, hogy nem bújik a fenekembe...és az nagyon jóóó. Sétáltunk, szaglásztunk a nagy kertjükben. Ittunk a madarak fürdőjéből és megmutatta még a hátsó kertet is. Szegénynek is fáj a lábacskája, mint nekem...szóval nem rohangásztunk mint azok a kajla kölykök. Azt hiszem, hogy hozzá máskor is megyek.
