Kezdtem magam beputrizni az új vackomba...amikor Mami bekavart...mert mindenbe beleüti az orrát!
Pont nekünk kellett azt a 3 kis vakarcsot hazacipelni? Miért nem azok a gyerek vitték haza, akik megtalálták ?
Persze nem panaszkodhatok, Mami megbeszélte velem. Leült az ágyamra mellém és elmesélte a hogyankerültemhozzá mesét. Azt, amikor feltettek 5 hetesen egy kamionra több száz kiskutyával együtt és el akartak vinni jó messzire. Mami férje meg az ő utasítására lelopott onnan. A doktorbácsi szerint, akihez akkor vittek, megmentették a bundámat. Na jó...értem én. Szóval életet mentettem én is. 1-1.
Persze azért ne legyen neki igaza teljesen...egy kicsit kérettem magam. Az jó ötletnek tűnt, hogy amikor kivette őket és nyünyürgött nekik...én beültem az ajtóba, hogy én megyek is világgá. Bejött a dolog. A második este felajánlotta a fele ágyát, ha maradok. NA JÓ, KORRUMPÁLHATÓ VAGYOK!
Azt hiszem most már nem sérülnek a jogaim. Amikor elalszanak a babák, akkor én jövök. Simogatáshegyek az ágyban, jó hosszú séták. Mami meg fogja a fejét, hogy mi lesz velem...ha dolgozni akar. Miért? Akar? Miért akar? Nem jó neki velem?
Próbálom ránevelni, hogy ne hagyjon otthon megint, ezért már kétszer is lepisiltem a szőnyegét. Persze úgy csinált, mint akit ez nem zavar. Így már nem is annyira érdekes.:(.
Nagyon erőszakos, állandóan az orrom alá dugja a kiscicákat, hogy szagolgassam, ismerkedjem velük. OK. Csak ne lennének ennyire hangosan és ne lenne fejenként száz körmük.
Amúgy meg nem akarom megszeretni őket, mert úgyis elköltöznek.:(((
Ma volt nálam Dani és Barbi látogatóban, persze ők is a kis tépőzárakat simogatták!! Igaz, Dani engem is megszeretgetett és megdícsért a 2,5 kilóért, amit lefogytam. Dícsérhet is, megdolgoztam érte. Csinos lettem.