Hát, ahogy látszik, megint nálunk dekkol szélvész úrfi. Semmit nem vesztett a gyorsaságából, hiába lett idősebb. Én fáradok bele néha, ahogy rohangál.Persze néha meg nem sok vizet zavar, őrzi a mamit.Nem vagyok féltékeny, addig is békén hagy engem.:))
Morci lekent neki egy pofont első nap, azóta békében alhat bárhol...nem meri a kicsi piszkálni. A mázlista!
Az mókás, ahogy kergeti a farkát...még nem jött rá arra, amit én már tudok, hogy úgysem éri el. Tanítottuk a mamival és Nikivel leülni és pacsit adni. Fog ez menni, vakarcs...csak vedd komolyan!
Az meg különösen klassz, hogy együtt van a család. Nagykorú is hazajött...most kellene megint eldöntenem, hogy ki a főnök. Azt hiszem, figyelek még és majd azután döntök csak.
