Molly vagyok

 Valami nincs rendben. Naná, hogy nekem is feltűnt. Ez már biztos a világgá menéssel kapcsolatos. Marha nagy a készülődés. Csomagok, kupi mindenhol...Néha azt sem tudom, hogy hol a helyem. A régi ágyam ugyan meg van, de a kedvenc garnitúrámmal együtt el van barikádozva. Megfigyeltem, hogy nem csak rendet rak mami, hanem el is tüntet dolgokat a lakásból. Ez nekem nem tetszik. Mi kutyák az állandóságot szeretjük. Én például állandóan máshol alszom...de ezek a helyek kezdenek eltűnni. :(
Nem hiszem, hogy velem van a baj, mert én igyekszem szót fogadni. Tegnap például az új esőkabátomban sétáltam. Peckesen kinyújtottam a farkamat, hogy kilátszódhasson a bojtocskám...na meg büszkeségből. Szerintem nekem van a legszebb kabátom erre felé...
Utána hagytam a lábam és a pocakomat megtörölni és csak úgy vágódtam be a helyemre...apró örömök maminak. 
Az is feltűnt, hogy nem szalad dolgozni, vidám és pihent...sokáig alszik...de velem nem szúr ki. Néha már aggódom, hogy mi van vele. Kitaláltam a megoldást. Ma reggel beugrottam mellé. Hááát....ez jó ötlet volt.
Olyan kedvesen simogatott és megdicsért, hogy a pokrócra ugrottam...naná...hát kell nekem a balhé?
Simogatott és beszélgetett velem...nagyon jó volt...Igaz, azt mondta, hogy erre ne szokjak rá. Vajon miért is???