Még nem otthon, Mami azt mondja, hogy majd...Mamánál és Papánál lakunk.
Nem volt rossz utazni, odabujhattam Mamihoz...simogatott és szeretgetett. Kevésbé éreztem magam összegyűrve. Egyszer, mielőtt beszálltunk a nagy vonatba, voltunk egy szépséges játszótéren. Nem nagyon volt kedvem játszani, mert amikor Mami kiszedett a magas autóból, megint beütöttem a lábamat. Szegény Mami, olyan szomorú lett...de a játszó szép volt Hallottam, hogy vannak olyan kutyák, akik ilyenben rohangálnak egész nap...hát...szegények.
Én csak körbeszagoltam, elég volt. Aztán bementünk egy alagútba, ahol ment velünk a járda...érdekes volt. Sokat utaztunk és nagyon elfáradtam, mire Papáékhoz értünk. Sajnos a égi csúnya lépcsőjük még meg van és én valahogy begyávultam. Nem mertem rajta felmenni...emlékszem, hogy mindig úgy kellett róla levetnem magam...és fájt nagyon. Most nem megyek fel...ami nem jó, mert a simi és az ennivaló is fent van...de gyáva a lábam.
Mami szépen megágyazott lent, jó puhára. Macim is odafeküdt mellém.
Lehozza az ennivalómat és meg is simogat, odaül beszélgetni és türelmesen rohangál fentről, ha jelzem, hogy ki akarok menni. Nagyon nagy lett a területem, mert nincs kerítés egy részen...ez szuper.Azért nem bújt ki a bőréből, nem bírt magával és elvitt a Zöldköpenyeshez. Az volt a szerencsém, hogy nem piszkált bele a fenekembe, csak manikűrt kaptam és egy-két rossz hírt. Le kell fogynom, mert meg kell nézni a lábam és megműteni. Nem tudom, az mi, de nem hangzik túl jól.:(
Kapok új bilétát mami telefonszámával. Címünk még nincs, pedig megérdemeljük. Tudom, mondta Mami.
Sokat járunk sétálni, ismerős helyeken. Sokan ismernek, köszönnek, örülnek, hogy visszajöttem. Azt hiszem, akkor én is örülök. Kaptam finom csontot a hentesnél...az belefér a fogyókúrámban. Már megdícsértek, hogy csinosabb vagyok...Majd ha megyünk a bilétáért, megint fel kell állnom a mérlegre. Nem akarok!...valami szuriról is szó volt...nem állnak jól a dolgaim.
Gondoltam rám fér egy kis boldogság...Beleugrottam a komosztálóba, de nem volt benne semmi, csak sár. Ki sem tudtam jönni. Még jó, hogy Mama észrevette, hogy elvesztem és küldte Mamit megmenteni. Ő meg jól kinevetett és megfenyegetett, hogy elcserél egy kecskére. Miért? ...az nem tud koszos lenni??
Szegény én...elküldtek száradni és jól megkócolták a szőrömet azzal a kefével. Tudom, megdolgoztam érte...de most már tudom, hogy a gödörben minden rendben van.
