Tegnap volt egy hete, hogy elmentel. Nem állt meg az élet...de sokkal uresebb lett. Már egyre kevésbé sirom e l magam, ha még kérdezik hol vagy. Nekem is hihetetlen és fájó meg nelkuled végig menni az utcán. Üres kézzel, cikkcakkozas nélkül remegő terdekkel. Fel kell epitenem egy új életet
. Végleg a magam ura lehetek...Bár én ezt meg nem akartam!
Még behuzodva a sarokba alszom, hogy elferjel, az üzleteket a környéken a kuka felől kozelitem meg és látom, hogy mennyivel több helyem lett..de elnezest kérek tőled hogy a helyedre tettem a ruhaszaritot. Nem kell sietnem haza...de örülök ha megerkezem és megsimogathatlak. Hiányzol Mollyka!
1 éve
Nézd meg az emlékeidet.chevron-right
