...és mami nagyon haragszik rám. Pedig én nem tehetek róla. Inkább a husi, az a szép nagy, amelyik szinte lelógott az asztalról. Vagyis nem az tehet róla, hanem Gabi, aki hazajött Leedsből Kittivel és most neki készítette a Mama a vendégváró finomságot. Mintha ott nem lenne husi, pedig van...laktam ott.
Az úgy volt, hogy hazajött, beputrizta magát a helyemre mami ágyában, kapott a főtt kukoricámból, evett a párizsimból...Én meg nem voltam irigy...Most meg ők sajnálják tólem azt a kis másfél kilós husidarabot...és Mollykát ki fogja sajnálni, ha éjjel fájni fog a pocakom?? Mami biztosan nem, mert egész úton hazafelé azt mondogatta, hogy rossz kutya vagyok és megérdemelem, ami éjjel vár rám...Még most is csúnyán néz rám. Mama meg lezavart az emeletről és azt mondta, hogy ne merjek felmenni...egyszer mertem, de annyira határozottan leküldött megint...hiába feküdtem bűnbánóan....
Rossz világ fog járni rám egy ideig...Mama nem felejt.:(
