Lassan kilenc hónapja, hogy elmentél. Gyorsan repül az idő, de az üresség az megmaradt.Nincsen olyan nap, amikor nem gondolnék Rád. Lépten-nyomon mindenről az eszembe jutsz, ami nem baj...mert csak néha fáj.
Tegnap fájt...nagyon.
Amikor vártam a buszra, megállt egy autó a rendelő udvarán és három vidám kutyus rohant az ajtóhoz...és örömmel szaladtak be. Eszembe jutott, hogy te mennyire nem szerettél odamenni. Nem szeretted sem a manikűrt, sem ha a feneked piszkálták...másért szerencsére nem igen jártunk a kötelező oltásokon kívül.
Talán, amikor utoljára bementél, akkor nem tiltakoztál. Mintha érezted volna, hogy a sok kellemetlenség helyett most ott a megnyugvás vár.
Talán ezért tudok én is úgy odanézni, hogy csak ritkán facsarodik a szívem...de tegnap igen. Nagyon.
Alig tudtam a könnyeimet visszanyelni. Talán nem is sikerült.
A szombat nekem még mindig gyásznap. Gyerttyát gyújtok és beszélgetek veled. Többet, mint a hét közben. Akkor viszont még mindig elköszönök és megsimogatlak.
Ma a temetőn mentem keresztül. Ez is ritka útvonal, mióta nem vagy...veled annyit jártunk arra. Szeretted a sok szagot, boldogan sétáltál és szaglásztál. Addig én beszélgettem az Angyalokkal, kértem őket, hogy sokáig tartsanak meg nekem...és meg is tették a dolgukat. Több mindent kértem még, Te tudod, hogy miket.
Ma reggel eszembe jutott az új... munkahelyem is egy kérés volt. Menekülni az éjszakából, amit miattad vállaltam és békésebb, nyugodtabb vizekre evezni.
Most eszembe jutott egy kép...ahogy böködöd a nedves orrocskáddal őket, hogy ne felejtsék el, mit kért a mami.
Elérted amit akarsz, most is. Drága Csillagom, kicsi babykám...Annyira hálás vagyok, hogy a mamid lehettem és Te az én társam voltál.
Hálás vagyok a közel 13 évig, amíg veled lehettem...Hálás vagyok, hogy szépen, békésen mentél el. Már nem tudom, hogy mit adhatnék neked, hiszen mindent igyekeztem megadni.
Remélem, hogy boldogan szaladgálsz már Bobbyval, Roxyval és hogy bevettek Titeket a nagy falkába. Nem mondom, hogy együtt kergetitek a nyulakat...hiszen Te még az állatokat sem bántottad. Arany jó szíved volt, amibe mindenki belefért. Sajnálom, hogy pont ez a szív vett el tőlem.
Az utolsó előtti, amit megtehetek érted, hogy a bőrömön fogom hordani a neved és utolsóként együtt megyünk a delfinekhez...majd. Megígértem.
